Az esővízgyűjtés során előfordulhat, hogy a tartály megtelik, mivel több a csapadék, mint amennyi vizet felhasználunk. Ez főleg télen lehetséges, amikor nem öntözünk. Ilyen esetekben fontos, hogy a fölösleges vízmennyiség problémamentesen távozzon a rendszerből. Ennek legelterjedtebb és legegyszerűbb módja a víz elszivárogtatása, mely során a víz egy szikkasztóárokba jut, mely azután egy vastag kavicsrétegbe, majd a talajba szivárogtatja azt el. Ez az elszivárogató-rendszer fagyhatár alatt helyezkedik el, így működése a legnagyobb téli fagyok során is zavartalan. Ennek a rendszernek a mérete függ a helyi talajviszonyoktól, az esővíz felhasználásának módjától és rendszerességétől, mennyiségétől, így ennek megállapítása személyes megbeszélést igényel.
Az elszivárogtatásról
Az elszivárogtatás, vagy más néven szikkasztás, az esővíz, vagy a biológiailag megtisztított szennyvíz újbóli felhasználásának egyik legegyszerűbb módja. A víz egy földalatti csőrendszeren keresztül szivárog el a talajba. Az elszivárogtató rendszer egyrészt jelentheti a túlfolyót is a vízgyűjtő tartálynál, másrészt így biztosítható a kerti növények gyökérzónás öntözése.
A szikkasztó rendszer legfőbb része egy legalább 10 méter hosszú dréncső (kilyuggatott PVC cső), melynek egyik vége az esővízgyűjtő tartály kivezető-csövéhez csatlakozik, és a talajban vezetve, kis lejtéssel továbbhaladva, a rendszer végénél a talaj fölé egy függőleges csővel kivezetve végződik. A jobb szivárgás érdekében a cső köré nagyméretű, mosott (kulé)kavicsot kell beásni. Az elszivárogtató cső alá ajánlott 40 cm szélesen 60 cm vastagságú kulé ágyat készíteni. Az elszivárogtató árkát a kulékavics és a dréncső fölött geotextíliával kell befedni az elsarasodás elkerülése végett. Ezt követően a maradék az eredetileg kitermelt talajjal visszatemethető, így gyalogosan, vagy járművel járható felületet kapunk.
A tartályba az esővíz a fagyhatár alatt érkezik meg. Ez a befolyó. A túlfolyónak a befolyó alatt kell lennie, legalább 2 cm-rel. Az elszivárogtató cső így végig a fagyhatár alatt megy. Minimális lejtése a csatornacsövekének megfelelő, azaz méterenként fél cm. Az elszivárogtató cső fektetéséhez szükséges árkot célszerű markolóval kiásni, hogy egyenletes legyen, mivel az aljának teljesen vízszintesnek kell lennie. A szikkasztórendszert csak olyan talajon lehet kiépíteni, ami addig nem volt megbolygatva, vagy az évek során megfelelő mértékben visszatömörödött.
A rendszer anyagszükséglete (ideális talajviszonyok esetén) 10 méter hosszú rendszerhez:
10 m dréncső, 100 mm átmérőjű
geotextília, 10 méter hosszú, 40 cm széles, az árok befedéséhez
2 m3 „kulékavics”
Jó vízelnyelő képességű talaj, például homok esetén elegendő 10 méter hosszú dréncső. Ha viszont agyagos a talaj, és emiatt nehezen szivárog el a víz, akkor 20, vagy akár 30 méter hosszú rendszerre is szükség lehet.
Fontos, hogy az elszivárogtatást csak saját telken lehet megoldani.
Amennyiben biológiai szennyvíztisztító által megtisztított vizet szivárogtatunk el, úgy a tisztított vízben lévő szerves anyagok táplálják a növényeket.
A PDF megtekintéséhez szükséges Adobe PDF Reader-t itt töltheti le.
Amennyiben van rá lehetőség, az esővizet patakba, folyóba is lehet engedni, bár ehhez külön engedély kell a területileg illetékes Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. Ahol a kerti tó eléggé nagy, a fölösleges esővizet ebbe is bevezethetjük.
Ciszternák
ár- és mérettáblázata
Esővízgyűjtő tartály telepítése
Tudnivalók a telepítésről
Esővízgyűjtő tartálya-ink
1-15 m3 méretben készülnek, de kérésre akár egyedi méretek alapján is tudunk tartályokat előállítani. Tovább »
Az esővízgyűjtő tartályok telepítését az alábbi módon kell szakszerűen elvégezni: Tovább »
A tartályok ivóvíz, élelmiszeripari termékek, vagy pl. polipropilént meg nem támadó vegyszerek tárolására is alkalmasak. Tovább »
