Az esővízgyűjtés a tetőn kezdődik. Minél nagyobb a tetőfelület, annál több víz gyűlik össze. A magyarországi csapadékviszonyok közepette 100 m2 tetőfelületről évente 50-60 m3 tiszta esővíz gyűlik össze. A tetőfelülettől nagyban függ a következő munkafolyamat megtervezése, mivel a különféle szűrők különféle tetőfelületekhez készülnek. Túlméretezni fölösleges a szűrőket, az alulméretezés pedig még nagyobb problémákat okozhat.
Sajnos itt némi szennyeződés is a vízbe jut, ez lehet falevél, por, rovarok, mohatelepek és egyéb apró szennyeződések, amit később el kell távolítani a vízből. Érdemes némi figyelmet fordítani arra, hogy minél kevesebb szennyeződés kerülhessen a tetőre, és ezáltal később a vízbe. Ezért fontos, hogy például faágak ne nagyon lógjanak be a tető fölé, mert így sok terhelést jelent majd a szűrőknek az őszi levéláradat.
Tartályméret kiszámítása
Az esővíz-hasznosítás leglényegesebb pontja a megfelelő méretű tartály kiválasztása. Ha túl kicsi a tartályunk, akkor például szárazabb időszakokban idő előtt elfogy belőle a víz, és nem tudunk rendesen öntözni, WC-t öblíteni, stb. Ha pedig túl nagy tartályt választunk, az a soha fel nem használható fölösleges vízmennyiségen túl fölösleges költségeket is a nyakunkba veszünk.
Az ideális méret kiválasztásához sok szempontot figyelembe kell venni, ilyenek az esővízgyűjtéshez használt tetőfelület, a felhasznált vízmennyiség és a szárazabb időszakokra tervezett tartalék vízmennyiség. Ezeket a szempontokat mind figyelembe veszi a lap alján lévő, letölthető tartályméret-kalkulátor, melyet bármelyik számítógépen meg lehet nyitni Microsoft Excel programmal.
Használata:
Az első lépés az adott tetőfelületről gyűjthető esővízmennyiség kiszámítása. Ehhez a tetőfelületre, és az éves csapadékmennyiségre van szükség, mely a mellékelt térképről nagy pontossággal leolvasható. Ha a tetőnek csak az egyik feléről gyűjtjük a vizet, akkor csak azt tüntessük fel a megfelelő négyzetben, és a gyűjtőfelület kiszámításánál a tető dőlésszöge nem számít, tehát a vízszintesen mért hosszra és szélességre van szükségünk. Ha mindkét adatot beírtuk, akkor máris megkapjuk, hogy évente mennyi vizünk lesz egy év alatt az adott tetőfelületről.
Ezután a térkép alatti részen folytatódik a számítás a felhasznált víz mennyiségével. Itt négy mező van, ahová a felhasználástól függően beírhatjuk, hogy hány fő szennyvizét kell figyelembe venni. Ha például csak öntözésre használjuk az esővizet, a többi három célra nem, akkor egyszerűen hagyjuk azokat üresen, és csak az öntözéshez írjuk be a megfelelő adatot. Az öntözésnél fontos megjegyezni, hogy nem az egész kert, vagy telek területére van szükség a számításhoz, hanem csak az öntözendő felületre!
Ha ide is minden szükséges adatot megadtunk, akkor lejjebb megkapjuk az éves esővíz-felhasználásunkat literben.
Innentől a program működése automatikus, a gyűjthető és a felhasznált vízmennyiség átlagából, egy 21 napos tartalékot beleszámítva kapjuk meg, hogy hány literes tárolókapacitásra lesz szükségünk, majd a program ebből kiszámítja, hogy hány köbméteres tartály javasolt a megadott információk alapján.
