ÖkotechHome - Főoldal

 
Frissítve: 2020.06.03
 



Esővízgyűjtő tartályok
Környezettudatos, önellátó megoldások
Esővízgyűjtő rendszer felépítéseTartozékok esővízgyűjtő tartályokhozMit-miért az esővízgyűjtésről
Vegye fel velünk a kapcsolatot
 

 

Szennyvíztisztításra vonatkozó jogszabályok

Frissítve: 2009. március 13.

Az egyedi szennyvíztisztító berendezésekre vonatkozó jogi környezet:

Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés fogalom-meghatározása a 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerint:

2. § bb) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.

Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásának engedélyeztetése esetén a 72/1996. (V. 22.) kormányrendelet alapján a vízgazdálkodással összefüggő vízügyi hatósági hatásköröket és a hatósági jogkört első fokon az illetékes vízügyi felügyelet, másodfokon az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség jár el. 500 m3 / év várható kibocsátás alatt az illetékes jegyzőhöz kell fordulni, tehát jegyzői hatáskör az engedélyezés, amennyiben lakossági, saját célú a szennyvízkibocsátás, és szikkasztásra vagy gyökérzónában elszivárogtatásra kerül a tisztított víz.
Ennek a jogköri szabályozásnak ellentmond a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet I. melléklete, mely szerint a közműpótló műtárgy építéséhez nem kell engedély. A rendelet leszögezi, hogy a vízi műtárgyakra a rendelet hatálya nem terjed ki, azonban a szennyvíztisztító kisberendezés nem egyértelműen tekinthető vízi műtárgynak
(a szakirodalomban a szennyvíztisztító berendezések külön csoportba tartoznak).
A 72/1996. (V. 22.) kormányrendelet 3. § (12) értelmében "a felügyelőség engedélye szükséges - a külön jogszabály szerinti építőipari műszaki engedéllyel (ÉME), vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével - a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, előtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez", vagyis a megfelelő engedélyekkel rendelkező berendezések esetében nem szükséges az engedélyezési eljárás lefolytatása.
A környezetterhelési díj kivetését szabályozó 2003. évi LXXXIX. törvény tartalmazza, hogy az egyedi kisberendezést szabályszerűen használókat nem terheli a környezetterhelési díj még akkor sem, ha csatorna elérhető, de arra a felhasználó nem köt rá.

Magyarországon a 2000. évi CXII. (Balaton) törvény 2008-es módosításával bevezették azt a szomszédos országokban már meghonosodott szabályozást, hogy zárt szennyvíztároló létesítését nem engedélyezik (még átmeneti jelleggel sem), hanem kizárólag biológiai szennyvíztisztító kisberendezésre vagy kislétesítményre adható ki engedély.

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni szikkasztás, illetve időszakos vízfolyásban történő elvezetés esetén. A jogszabály rendelkezik a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszerének működtetéséről; tartalmazza a felszín alatti vizeket érinthető szennyező anyagok jegyzékét tartalmazza, hogy milyen esetekben kerül besorolásra egy terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területként
tartalmazza, hogy az engedély és az állásfoglalás iránti kérelemnek milyen tartalmi elemei vannak. Ez akkor szükséges, ha engedélyköteles tevékenységről van szó.

A 220/2004. (VII. 21.) kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben, ha a tisztított szennyvíz élővízbe engedésére kerül;

A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolását tartalmazza;

A 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelem és mellékleteinek részletes követelményeit tartalmazza. A Vízjogi felügyelőségek ezen rendelet pontjai alapján bírálják el a vízjogi engedély kérelmet;

28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól - a rendelet hatálya háztartási szennyvízkibocsátásra nem terjed ki;

A 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet tartalmazza a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat. A jogszabály a kibocsátásokkal kapcsolatos önellenőrzés módját és nyilvántartását szabályozza. A rendelkezéseket a tisztított víz élővízbe engedése esetén kell figyelembe venni;

123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről - lehatárolt vízbázis és védőterülete esetén szükséges figyelembe venni;

30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról - sajnos a törvényhozó megfeledkezett az egyedi szennyvíztisztítási megoldásokról. Csak a központi szennyvízelvezetéssel foglalkozik;

A települési szennyvíztisztításról szóló, 91/271/EGK uniós tanácsi irányelv meghatározta a felszíni vizek minőségének helyreállításával, a szennyező anyagok koncentrációjának csökkentésével, valamint a felszín alatti vizek szennyeződésének visszaszorításával kapcsolatos célokat. Kimondja, hogy az önkormányzatoknak kötelessége gondoskodnia az adott városban/településen a megfelelő szennyvízkezelésről, meg kell szüntetniük a „laza vízelvezető rendszereket”. Az irányelv tartalmazza, hogy a legalább 2000 lélekszámmal rendelkező települések önkormányzatának szennyvízcsatorna-hálózatot kell kialakítania. Azokon a területeken, ahol a lélekszám nem éri el 2000-et, ott az egyedi szennyvízkezelési módszerek a javasoltak. Kimondja egyúttal, hogy a nagyobb települések esetében is figyelembe kell venni, hogy a központi szennyvízcsatorna rendszer kiépítése indokolt-e környezeti és anyagi szempontokkal, és ha nem, akkor más megoldást kell alkalmazni, mellyel hasonló szinten valósul meg a környezet védelme. A tisztított vizet lehetőség szerint az adott területen újrafelhasználhatóvá kell tenni.

Ehhez a tanácsi irányelvhez kapcsolódik a 26/2002. (II. 27.) kormányrendelet A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról. Szennyvízelvezetési agglomerációnak számít alapértelmezésben minden 2000 LE nagyobb település. Azonban ezek esetében is igaz, hogy szennyvízelvezető csatornarendszert csak a gazdaságossági határig kell kiépíteni, ennek módszertana a rendeletben található. Rendelkezik arról, hogy 3. § (1) A 2000 lakosegyenérték feletti szennyvízelvezetési agglomerációkat a szennyvízelvezetési agglomerációs jegyzékben kell meghatározni.

 
 
 
Ciszternák ár- és mérettáblázata
 
Esővízgyűjtő tartály telepítése
 
Tudnivalók a telepítésről
     
 
Esővízgyűjtő tartálya-ink 1-15 m3 méretben készülnek, de kérésre akár egyedi méretek alapján is tudunk tartályokat előállítani.
Tovább »
 
Az esővízgyűjtő tartályok telepítését az alábbi módon kell szakszerűen elvégezni:
Tovább »
 
A tartályok ivóvíz, élelmiszeripari termékek, vagy pl. polipropilént meg nem támadó vegyszerek tárolására is alkalmasak.
Tovább »
fff fff fff
Esztergomi iroda / Postacím:
2500 Esztergom, Döbönkút dűlő hrsz 10282/6
Magyar Megújuló Energia Szövetség tagja
Tel.: (06) 33/400-387, (06) 20/774-4240, (06) 70/466-7704; Mail: kapcsolat@okotechhome.hu
Webdesign:
Webandgo Webdesign és keresőoptimalizálás